Blog

hőszigetelés blog3
A szomszéd tetőjén miért áll a hó, az enyémről meg olvadt le?
Írta: Csomós Martin | December 14, 2017

A minap sétáltam az utcánkban, és egy pillanatra megálltam két szomszédos ház előtt, mert nagyon megmosolyogtatott. A kép a következő volt: egységes telkek, egységes kocka házak, egységesen esett a hó is, és mégis. Volt egy nagy különbség a két ház között, mégpedig az, hogy az egyiken láttam, milyen cserép került fel annak idején, míg a másikon nem. Miért is lehet ez így? A válasz nagyon egyszerű, hőszigetelés. Azaz inkább annak hiánya, mivel a leolvadt tetővel gyakorlatilag az utcát fűtjük, ahelyett hogy a meleg bent maradna a házban. A kedvencem emellett az a kép, amikor meg tudom számolni a szarufákat is. Ebben az esetben ugyan van hőszigetelés a tetőben, épp csak rosszul készült el, és a kialakult hőhíd mentén szökik el a meleg.

De akkor milyen lehetőségünk van, és mire kell odafigyelni? Alapvetően megkülönböztetünk két esetet: a szarufa síkjába eső hőszigetelést, valamint a zárófödémre fektetett szigetelést. Az előbbi esetben be van, vagy be lesz építve a tetőtér, a másodikban vagy alacsony a tető dőlése, és nem lehet hasznosítani a teret, vagy csak nem akarunk semmit a padlásra pakolni. Bármelyiket is válasszuk, nagyon fontos, hogy a szigetelés jól legyen beépítve, ne maradjanak hézagok, illetve az átfedések rendben legyenek kialakítva.

Amikor a zárófödémet szigeteljük le lehet tenni „hungarocellt” vagy szálas hőszigetelést. Amennyiben merev táblákat fektetünk a kritikus pont az épület külső szegélye, mivel a kőművesek nem szokták lesimítani a koszorú vonalát, főleg ha régi, kávás épületről van szó, és így nem lehet tökéletesen vonal mentén fektetni. Illetve képzeljük el azt a képet, miszerint a homlokzati szigetelés felfut a ragalljáig, belülről csak a falig, vagyis a falazat vonalában nincs semmi.

Ha magasabbra épül a koszorú, mint a lakószint, nincs nagy baj, a falazó anyagnak is van egy bizonyos szintű szigetelése, de ha a födém fölé ugrik csak éppen, akkor ott hőhíd fog kialakulni. Ezt megelőzendő a vízszintes hőszigetelés fektetésnél érdemes egész a koszorú tetejéig felvezetni azt. Amikor zárófödémen szálas szigetelést teszünk létezik egy ökörszabály, legalább 20 cm-t fektessünk le. Ennél a fajta szigetelésnél két tényező tudja elrontani a hatásfokot.

Az egyik a por. Hiába nem járunk fel a padlásra, érdemes egy olcsóbb, lélegző fóliával betakarni a szigetelésünket, mert az évek során felhalmozódó por a szigetelésbe hatol, és megbontja a szálak közti rugalmas kapcsolatot, így a hatásfokot is rontja. A másik a pára kérdése. Szintén igaz a használatlan térre, hogy a pára attól még dolgozik, ezért alulról egy párazáró fóliával kell védeni, felülről pedig páraáteresztővel. Így ki tud szellőzni a nem kívánatos pára, illetve ha esetleg a tetőfólián át mégis bejutna bármi halmazállapotú víz, nem a hőszigetelést fogja összeroskasztani.

A minap jártam fent egy tetőtérben, és szemmel látható volt, hol jut be víz, mivel a födém egy részén tökéletesen állt a szálas szigetelés, míg egy másik részen, ahol amúgy a fólián is látszott a szakadás 3 cm vastagságra összeesett az egész. Ezt házilag ugyan így lehet ellenőrizni otthon is.

Amikor a tető síkját szigeteljük, általában a szálas szigetelés jön szóba. Ezt utólag is lehet könnyen fektetni. De itt se elégedjünk meg a szarufa közti 10 cm-el. Nyugodtan töltsük ki a teljes keresztmetszetet 15 cm vastag anyaggal, és ha nem akarjuk telente megszámolni kívülről, hány szarufánk van, akkor még érdemes megfejelni belső oldalon 5 cm-es paplannal. így biztos a takarás, hisz a fa és a szigetelő anyag más-más értékekkel bír.

Amire ilyenkor figyelni kell, az a páratechnika, mivel ha belülről nem zárjuk tökéletesen párazáró fóliával, és kívülről páraáteresztővel, akkor egy idő után a pára a hőszigetelésben fog felszívódni, és össze fog esni pár éven belül a hőszigetelésünk.

De nem csak ezzel az anyaggal lehet megoldani a ferde szigetelést. Van egy úgynevezett fújható technológia. Ilyenkor apró szemcsés szigetelést a két fóliaréteg közé fújnak be, és így töltik ki a teret. Ez egy nem annyira elterjedt megoldás még Magyarországon, de külföldön már alkalmazzák rendszeresen. Valamint létezik szarufa feletti szigetelés. itt csak s kizárólag merev táblás „hungarocellre” kell gondolni, azt helyezik fel speciális csavarokkal a szaruzatra, így megfelelő lesz a terhelés átadás, és erre jön rá a lécezés és a cserép. Ebben az a jó, hogy biztosan egységes lesz a szigetelésünk, és nem tud hőhíd kialakulni.

Bármelyik megoldást is választjuk, a lényeg, hogy az apró részletekre figyeljünk oda, mert a ráköltött összeget könnyedén kidobhatjuk az ablakon, ha egy apróság miatt pár éven belül tönkremegy a frissen fektetett szigetelésünk. Ilyen döntésekbenben könnyen tudunk Önöknek segíteni, ezért látogassanak el kaposvári telephelyünkre, ahol minden felmerülő kérdésben bátran fordulhatnak hozzánk!

Írta: Antalfy Zsanett

Megosztás:

Írj nekünk

Facebook
Youtube
Katalógus
Tégla