Ahogy az évek során változott az épületek formája és beépítettsége, úgy bővítették a gyártók is a kínálatot, alkalmazkodva a legújabb trendekhez.
A hatvanas – hetvenes években a „Kádár kocka” terjedt el. Ez az a tipikus négyzetes (10mx10m vagy 10mx11m) alaprajz, amellyel minden utcában találkozhatunk. Ezek a tetők most értek meg a cserére. Szerencsére nagy általánosságban ezekre a házakra minden illik. Legyen az beton cserép, kerámia, hullámos vagy sík, minden jól áll rajta.
Színben is szabad a választék, biztosan találunk megfelelő megoldást. Amikor tetőcserepet választunk, és érdekel minket az összkép, érdemes az egészet egyben nézni. A cserép passzoljon az ereszhez, az eresz a vakolathoz, a vakolat a nyílászárókhoz. Ez nem mindig egyszerű feladat, de jártunkban keltünkben láthatunk jól kitalált példákat, valamint színkártyákkal segíteni tudunk a képzeletünkön is. Ha hagyományosabb képet szeretnénk elérni, érdemes a piros, bordó színek felé elmenni. A barna és antracit általában az újabb generáció szónoka, míg a foltos felület a mediterrán vonalat erősíti.
Minél magasabb (35-45°) a tető hajlása, annál hagyományosabb az összkép, minél jobban esik a tető dőlése (25-30°), annál jobban a mediterrán és modernebb stílus valósul meg. Bárhogy is válasszunk cserepet erre a típusra, gondoljunk arra, hogy nagyon elrontani nem lehet, de azért jó esetben 50 évig nézzük majd azt a tetőt.
A 2000-es évektől nagyon közkedveltté váltak az egyszintes épületek. Azonban hogy a megfelelő szobaszámot is elérjük, és még a kocsi is fedél alá kerüljön meg kellett növelni az alapterületet. Ez egy összefüggő nagy kockával elég unalmas és fura lenne, így az izgalmasság eléréséhez az egyes helységek kimozdultak a síkból.
Ezek az épületek alacsony dőlésű tetőket kaptak, már csak a tetőtér beépítés hiánya miatt is, és így megkaptuk az úgynevezett mediterrán tetőket. Ezekre általában a színes, sokszor foltos cserepek jellemzőek, hullámos kivitelben és lehetőleg nagy felületben. Ezeknél a tetőknél jöhetnek szóba a beton cserepeknél az előbb említett típusok, valamint a kerámia gyártók nagy méretű cserepei a szivárvány minden színében.
Természetesen a cél itt is az ízlésesség lenne, így érdemes megint csak az összegészet nézni színválasztásnál. Azzal azonban számolni kell, hogy ezek a tetőfelületek sokszor 200-300 m2 nagyságúak, így markánsan meghatározzák az épület összhatását.
Manapság a felgyorsult világban sokan döntenek amellett, hogy vidéki parasztházakat újítanak fel, és ott folytatják a mindennapokat. Ennek jellemzője a hosszanti elrendezés, vagyis a ház alapterülete egy elnyúlt téglalap, ami akár az 5mx15m-t is megközelítheti. Ezekre a házakra inkább a sík cserép a jellemző, abból is inkább a tégla szín, és a hódfarkú kivitel. Hogy ki melyik gyártót választja befolyásolhatja a pénztárca, a meggyőződés, a tapasztalatok. A fedéskép azonban bármely választásnál hasonló, egy kellemes, nem kirívó egységes összkép.
Amennyiben az épület modernista felfogásban lett felújítva, a tetősík dőlésszögén csökkentettünk, el lehet kalandozni a modernista stílus felé, ez esetben a színekkel is lehet már játszani és a formavilág is egyre jobban szögletesedik.
Modernista épületek. Ebbe a fogalomba azt hiszem minden olyan épület beletartozhat, ami vagy letisztult formavilágú, vagy homlokzatában megtört, vagy szabályosan geometrikus. Ezek azok az épületek, amikre ha ránézünk, az jut róla eszünkbe, hogy ez nem is épület, hanem egy műalkotás. Izgalmas, szemet gyönyörködtető. Ezekre az épületekre a stílusnak vagy a funkciónak megfelelő fedőanyagot érdemes választani.
Vannak alapesetek, amelyek meghatározzák ezt. Az egyik ilyen alapeset, amikor az épületben olyan alacsony hajlású tetősík jelenik meg, vagy annyira töredezett az épület tető szerkezete, hogy azt a hagyományos cserépfedés nem tudja jól és biztonságosan lekövetni. Ilyenkor érdemes a fémek világába elkalandozni. Vannak cink, acél és alumínium alapanyagokból gyártó cégek. Mindegyikre jellemző hogy vagy sík lemezcsíkokból korcolt felületeket lehet létrehozni, vagy előre bordázott/nyomott lemezeket lehet kis vagy nagy fedésben felrakni.
Attól függően mi az igény és melyik típust választjuk szükséges a deszka aljzat, vagy elégséges a tetőlécezés. Ami fontos, hogy érdemes ezeket a tetőket legalább 20 de inkább 30 cm vastagságban hőszigetelni mind a hővédelem, mind a hangvédelem érdekében. Itt kapcsolódik be a következő alapeset, amikor a homlokzat átfordul a tetőbe, és a tervező ezt egy homogén felületként álmodta meg. Ebben az esetben ugyan ezeket az anyagokat érdemes használni, természetesen más rögzítéssel a falon és más rögzítéssel a tetőn. Ami nagyon fontos, az a kiszellőztetés mindkét esetben.
A harmadik alapeset amikor a modernista felfogású épület egy egyszerű szerkesztésű ház, vagy geometrikus de a tetősík dőlése meghaladja a 25°-ot. Ebben az esetben már lehet nézelődni a cserepek között. Ilyenkor az épülethez stílusában a sík, szögletesített (négyzetes) cserép illik, általában sötétebb antracit, grafit vagy fekete színben, de persze tökéletes egység lehet vörös cserépszínnel is. Ez megint csak az épületet burkoló többi színtől is függ.
Vannak olyan helyzetek, amikor nem a stílus határozza meg a tetőfedő anyagot, hanem az épület elhelyezkedése, vagy a szerkezet teherbírása. Abban az esetben, amikor a házunk nagyon szeles helyen van, pl. Balaton part, érdemes a cserép helyett a terméspalát vagy orrban rögzített fémlemez fedést választani. Míg az előbbi a fedése végett, az utóbbi a rögzítés miatt tökéletes megoldás.
Mindkettő kivitel bele tud olvadni a környezetbe vagy a színével és stílusával (pl. Földvári villa nemesi megjelenése egy terméspala fedéssel), vagy a kőzúzalékkal ellátott felületével, így eszünkbe sem jut az ipari jelző. Mindkettő megoldás ideális a gyengébb tetőszerkezet esetében is, hiszen a terméspala (fedéstől függően) 30 kg/m2, a kőzúzalékos cserepes lemez fedés 7kg/m2 körül mozog.
Mielőtt döntenénk, érdemes a műszaki szempontokat is megismerni: mit bír el a tetőszerkezet, hány fokos a tető dőlésszöge, kell-e alátéthéjazat vagy sem, de bárhogy is válasszunk, a lényeg, hogy nekünk legyen kedves a döntés, hiszen a ház lakosa szembesül minden nap a tetőjével.
